0

Árak beállítása a Dynamics NAV-ban (Navision-ben)

Év közben is gyakran előkerül a beszerzési/eladási árak módosításának feladata.

Az árakat módosíthatjuk manuálisan vagy több módosítandó sor esetén betölthetjük Excelből, ez utóbbi menetét ebben a bejegyzésben írtuk le.

A rapidstartban eladási árak esetén a 7002, míg beszerzési árak esetében a 7012 táblával kell dolgoznunk. Amennyiben egyszerre szeretnénk megkapni Excelben a két árlistát, válasszuk a Műveletek menüben az Exportálás az Excel programba gombot, míg ha csak az egyiket szeretnénk módosítani, a sorok közül válasszuk ki a megfelelő táblát és válasszuk a soroknál lévő Exportálás az Excel programba gombot.

A legfőbb kérdés, hogy hogyan töltsük ki a táblázatot?

Az alábbi példában 2 cikket alapul véve bemutatunk néhány opciót.

Előfordul, hogy az adott cikkből a külföldi és belföldi vevőknek más-más árat határozunk meg, illetve ezen felül bizonyos vevőkre egyedi árat szabunk.

Az Eladás típusa mezőben határozhatjuk meg, hogy egy  adott vevőre, egy teljes vevői árcsoportra, vagy minden vevőre, illetve az adott kampányra számoljuk-e az árat. A vevői árcsoportokat a vevőkartonon állíthatjuk be különböző elvek alapján, pl. belföldi, EU-n belüli, EU-n kívüli vevő, vagy dél-magyarországi régióhoz tartozó, esetleg kiskereskedő, nagykereskedő.

A mellette lévő eladási kód határozza meg, hogy melyik vevőről/vevői árcsoportól/kampányról van szó. Minden vevő Eladás típus esetén az Eladás kód mező üres.

A kezdési és befejezési dátum határolja be azt az időszakot, amelyben az adott ár érvényes. Fontos, hogy az árakat a Dynamics NAV (Navision) az alapján veszi figyelembe, hogy az adott bizonylat rendelési dátuma mely időszakra esik. Befejezési dátumot nem kötelező megadni.

A Pénznem mezőben az üres cella, mint a Dynamics NAV-ban (Navisionben) általában, a saját pénznemkódot jelenti.

Amennyiben a cikknek különböző változatai vannak, és az egyes változatoknak eltérő az eladási áruk, ki kell töltenünk a Változatkódot is a megfelelő értékkel.

A Dynamics NAV-ban (Navisionben) azt is rögzíthetjük, ha a kedvezményes ár egy minimális rendelési mennyiséghez köthető. Például a fenti példánkban a belföldi vevők számára az 1001-es cikkszámú túrabicikli jelenleg 29.990 Ft-ba kerül, de 10 vagy 10 db feletti mennyiség vásárlása esetén egységára 27.990 Ft-ra csökken.

Az Ár áfával, Számlaengedmény engedélyezése, Áfa-ügyletkönyvelési csoport (ár), valamint a Sorengedmény engedélyezése mezők értéke a vevő illetve vevői árcsoport beállításaiból adódik.

Amennyiben a vevőhöz tartozó vevői árcsoportra és a vevőre is rögzítünk eladási árat adott cikkre és adott időszakra, úgy a vevő számára kedvezményesebb érték fog szerepelni a rendelésen.

0

Szállító/cikk/vevő törlése a Dynamics NAV-ban (Navision-ben)

Előfordul, hogy egy szállító/vevő/cikk kartonja feleslegessé válik, és törölni szeretnénk a zárolás helyett. Mikor ütközünk hibába törlés során?

Nem lehet törölni, ha…

  • van a szállítóhoz/vevőhöz/cikkhez nyitott bizonylat
  • a szállítónak/vevőnek/cikknek létezik még kiegyenlítetlen (nyitott) tétele
  • van tétele egy még le nem zárt üzleti évben

 

A Dynamics NAV-ban (Navision-ben) akkor tudjuk kitörölni az adott szállítót/vevőt/cikket, ha a fenti pontok egyike sem áll fent. A karton törlése után a könyvelt tételek megmaradnak, csupán a tételek szállító/vevő/cikkszám mezőjének tartalma törlődik.

0

Fuvarköltség a Dynamics NAV-ban (Navisionben)

Nem csak a fuvar-, minden más, cikkmozgáshoz kapcsolódó közvetlen költség ráosztható a bevétjegyekre illetve szállítólevelekre a Navisionben, ezzel növelve a készlet értékét. Ezt a Dynamics NAV-ban (Navisionben) cikkmellékköltség hozzárendelésnek nevezzük, amelynek folyamatát az alábbiakban mutatjuk be.

Közvetlen költségek cikkekhez kapcsolását elvégezhetjük egy különálló bizonylaton vagy a cikke(ke)t tartalmazó könyvelt bizonylaton.

Első lépésként be kell paramétereznünk a cikkmellékköltségeket szolgáltatásként, a megfelelő áfabeállítással.

Vegyünk példának egy fuvarköltséget, amelyet két szállítólevélen szereplő cikkre osztunk rá utólag. Hozzunk létre egy új eladási számlát, töltsük ki a vevő és a számlázás adatait, majd a sorokba vigyünk fel egy Mellékktg. (cikk) típusú sort a megfelelő közvetlen költséggel, jelen esetben fuvarköltséggel. Rögzítsük a mennyiség mezőt és a nettó egységárat. Ezek aránya lényegtelen, írhatunk a mennyiség mezőbe 1-et és az összeghez a költséget, jelen esetben 5000 Ft-ot, vagy a mennyiséghez 5000-et, az összeghez 1-et, illetve bármilyen más arányban, arra figyeljünk, hogy a sor összege áfa nélkül mezőben a ráosztandó költség szerepeljen

Az adott sorok állva válasszuk a Sor –> Cikkmellékköltség hozzárendelése gombot.

Válasszuk ki azokat a szállítólevélsorokat vagy visszárubevétjegysorokat, amelyekhez kapcsolni szeretnénk a költségeket.

Ekkor még nem történik meg a hozzárendelés, ki kell választanunk, hogy mi alapján szeretnénk elvégezni a ráosztást: egyformán vagy a szállítólevélsoron lévő nettó összeg alapján arányosítva.

Ennek rögzítése után látható, hogy milyen arányban oszlik meg a költség az egyes szállítólevélsorok között. Az első sor eredeti szállítólevél során 120.000 Ft, a második sor eredeti szállítólevélsorán 5000 Ft szerepel. Ezen összegeknek megfelelően történik az arányosítás. Látható, hogy a teljes hozzárendelendő összeget felhasználtuk.

A számla könyvelése előtt és után nézzük meg a cikktétel változásait.

Könyvelés előtt a közvetlen költségek nélkül látjuk az adott bizonylatsor értékét:

Az eladási számla könyvelése után hozzáadódik a ráosztott fuvarköltség, a mellékköltség hozzárendelés ablakban feltüntetett arányosítás alapján:

 

Beszerzési oldalon ugyanígy történik a folyamat.

 

Amennyiben pl. az alvállalkozói költségeket szeretnénk ráosztani az eladási szállítólevélsorokra.  Microsoft Dynamics NAV-ban (Navision-ben) erre is van lehetőségünk. A beszerzési számlán lévő mellékköltség soron állva nem csak bevétjegysort és beszerzési visszárusort, de szállítólevélsort és eladási visszárusort is kiválaszthatunk.

 

0

Készlet átértékelés a Microsoft Dynamics NAV-ban (Navisionben)

Leltározás során gyakrabban fordul elő, hogy át kell értékelni egy tételt, de év közben is bármikor találkozhatunk azzal a problémával, hogy egy tételt rossz költségen könyveltünk, vagy az adott készlet értéke csökken pl. rongálódás miatt.

Ezekben az esetekben az átértékelési napló lehet segítségünkre, ami lehetővé teszi számunkra, hogy egyetlen vagy több tételt értékeljünk át.

Nézzük meg mindkét esetet:

  • Egy tétel átértékelése

Válasszuk ki az átértékelési naplólapot, majd írjuk be a cikkszámot. A kiegyenlítő tétel mezőben adjuk a az átértékelendő tétel számát, ekkor automatikusan kitölti a tételhez tartozó adatokat (tétel egységköltsége, készletértéke, raktárkód, stb.). Ezután nekünk csak az Egységköltség (átértékelt) mezőt kell kitöltenünk a helyes egységköltséggel. Ugyan itt csak egész szám adható meg, a Készletérték (átértékelt) mezőt is tudjuk szerkeszteni, így elkerülhető a néhány Ft-os eltérés.

Ezután ellenőrizzük a változást a cikktételekben illetve az értéktételekben. Láthatjuk, hogy a cikktételekben már az új költségen szerepel a tétel, az értéktételekben pedig két tételre bontva láthatjuk a változást.

 

  • Kötegelt átértékelés

Tipp: Mivel a készletérték kiszámítása szűrés nélkül hosszú időt vehet igénybe, és az esetlegesen felmerülő hiba csak a végén jelenik meg, így érdemes előtte a Készletérték kiszámítása – teszt riportot futtatni, ami szintén nyomtatható.

A kötegelt feldolgozás előtt futtassuk le a Költség helyesb. – cikktételek riportot.

Az Átértékelési napló –> Funkciók –> Készletérték kiszámítása gombra kattintva töltsük ki a beállításokat. A bizonylatdátum alapértelmezetten a munkadátum, de módosítható. A bizonylatszám a számozási körnek megfelelően lehet automatikus vagy manuális. A számítás mezőben dönthetünk arról, hogy a készletértéket cikkenként vagy cikktételenként szeretnénk összesíteni. Ha a cikkenkénti összesítést választjuk, raktárankénti vagy változatonkénti csoportosítást is beállíthatunk.

Amennyiben az adott cikk készletértékelésének módja Elszámolóár, úgy pipáljuk be az Elszámolóár frissítése mezőt.

A számítási alap mezőben kiválaszthatjuk, hogy a Dynamics NAV (Navision) mi alapján számolja az egységköltség (átértékelt) mezőt. Ha az üres sort választjuk, alapértelmezetten az egységköltség (számított) mező értéke kerül ide is, és ez módosítható.

Ezen kívül választhatjuk a cikk karton szerinti utolsó közvetlen egységköltség, az összeállítási anyagjegyzéklista elszámolóára vagy a darabjegyzék elszámolóára alapján történő számítást.

A beállítások elvégzése után létrejön a napló az átértékelendő készletekkel/cikktételekkel. Módosítsuk az egységköltség (átértékelt) mező értékét a helyes értékre, majd könyveljük le a naplót. Ellenőrizzük a változást a cikk- és értéktételekben, lásd feljebb.

 

Könyvelés előtt figyelnünk kell a buktatókra is!

Ha a cikken be van állítva a Készletérték nulla mező, abban az esetben mindenképpen 0-val könyvel a program, még az átértékelést is. Ha az átértékelési naplóban rögzítjük a helyes egységköltséget, a tétel létrejön ugyan, de 0 értékkel. A készletérték nulla mezőt akkor használjuk, ha az adott cikken nem szeretnénk értékkel számolni, például az adott készlet nem a cég tulajdonában van, ilyen eset áll fenn bizományos készlet esetén. Előfordulhat, hogy Excel import esetén rosszul töltjük ki a táblázatot, és Igen lesz az értéke ennek a mezőnek olyan cikkeknél is, aminél számolnánk értékkel. Így Excel import után mindig ellenőrizzük, de átértékelés előtt mindenképp, ha meg szeretnénk spórolni magunknak a plusz munkát.

 

Az Excel import során külön figyelmet kell fordítani a tizedesjegyekre, hiszen a különböző formátumok eltérhetnek, így belefuthatunk abba a hibába, hogy 500,25-ös egységköltség helyett 500250 egységköltséggel könyvelünk. Ezt átértékelési naplóval a fentiek szerint javíthatjuk.

 

A 3. veszélyforrás szintén az Excel importra vezethető vissza: Amennyiben több sort szeretnénk átértékelni, mindezt Excel táblázatból szeretnénk megvalósítani, figyelnünk kell arra, hogy az Excelben minden releváns mezőt töltsünk ki, illetve validáljuk azokat a mezőket, amelyek módosítanak az egyes mezők értékein.

 

0

Microsoft Dynamics NAV (Navision) Excel export / import

A Microsoft Dynamics NAV (Navision) 2013-as verziótól kezdve a Rapidstart nevű szolgáltatás könnyítheti meg életünket, ha nagyobb adatállománnyal rendelkezünk, és az adatokban tömeges módosítást szeretnénk végrehajtani.

A rapidstart előnye, hogy a kérdéses táblát megadva Excelbe exportálhatók az adatok, Excelen belül módosíthatók, majd ugyanilyen könnyen visszatölthetők.

Rapidstart szolgáltatásokat megnyitva a konfigurációs csomagokon belül tudunk létrehozni újat.

A felugró ablakban meg kell adni az új csomag kódját (azonosítóját), illetve a sorokban a kapcsolódó táblákat, amiket Excelben szeretnénk látni.

A Műveletek fülön lévő Exportálás az Excel programba gombra kattintva a sorokban található mindhárom táblát kiexportálhatjuk.

Amennyiben a sorokban szereplők közül csak egy táblát szeretnénk exportálni, kattintsunk az Excel –> Exportálás az Excel programba gombra, ekkor csak a kijelölt táblával/táblákkal foglalkozunk.

Esetünkben az alapanyagok kerülnek zárolásra. A megnyíló táblázatban leszűrünk az adott cikkekre, majd módosítjuk a megfelelő oszlopot a megfelelő értékekre:

A módosítás végeztével mentsük el a fájlt és válasszuk az Importálás az Excel programból gombot a fejlécen vagy a sorokon, ahogy az exportálást végeztük.

Ha az importálás problémamentes, a sorokban a csomaghibák számának értéke 0.

Ahhoz, hogy a friss adatok átkerüljenek a táblá(k)ba, alkalmaznunk kell a betöltött adatokat. Ehhez jelöljük ki a releváns táblákat!

 

Korábbi Dynamics NAV (Navision) verziókban Mapping néven találunk hasonló funkciót.

0

Dynamics NAV (Navision) számozási körök

Eltelt az első hónap, és év elején mindig előkerül a számozási körök beállításának kérdésköre.

A bizonylatszámok sok esetben tartalmaznak évszámot. A számozási körök éves módosításáról korábban már írtunk.

Ebben a bejegyzésben a Dynamics NAV (Navision) az évnyitástól független beállításaira térek ki.

A számozási köröket megnyitva több beállítást találunk. De mit jelentenek ezek?

Alapért. számozás: Bizonylat iktatásakor nem szükséges kiválasztani a számozást, automatikusan az alapértelmezett számozási kör soron következő számát kapja a bizonylat.

Kézi számozás: Amennyiben ez a mező tartalmaz értéket, úgy a kapott sorszám manuálisan módosítható.

Dátum-sorrend: Ennek bejelölésével biztosítható, hogy a bizonylatszámok a könyvelési dátumnak megfelelően növekvő sorrendben legyenek.

Bizonylatdátum-sorrend: A szigorú sorszámozás teljesítéséhez célszerű bepipálni. Ekkor a Dynamics NAV (Navision) a bizonylatdátum értékét fogja figyelembe venni a  sorszámozásnál, és nem enged bármely korábban kiállított bizonylat dátumánál korábbi bizonylatdátummal könyvelni.

 

+ Számozási körök kapcsolata:

Ezt a funkciót akkor használhatjuk, ha pl. belföldi és külföldi szállítóknak, illetve az ő számláiknak külön számozást szeretnénk beállítani.

Ekkor új szállító felvitelekor a segédgombra kattintva választhatjuk ki a megfelelő számozást.

 

Ugyanez a folyamat elvégezhető számláknál és bármilyen más bizonylatnál.

 

0

Új fejlesztői élmény a Dynamics NAV 2017-ben

Tekintve ,hogy sokat dolgozom Microsoft fejlesztői környezetekkel és imádom , sokszor és sokat emlegettem mennyire hiányos a Navision fejlesztői környezete. Évek során mindig jobb lett de nem volt soha fejlesztői keretrendszer (IDE).

 

A Microsoft a Dynamics 365 terv keretében megváltoztatja a hozzáállását a fejlesztői környezethez is . Szeretné ,ha minél többen tudnának nem Dynamics NAV háttérrel is fejleszteni “extension”-öket kiegészítőket. ÉS ehhez egy jobb és elérhető fejlesztői IDE kell. Nos nem a Visual Studio a befutó… hanem a Visual Studio Code . Ez egy ingyenes szövegszerkesztő vagyis inkább kódszerkesztő némi debuggolási lehetőséggel . És ez több is és kevesebb is mint a C/SIDE developer környezet. Kényelmesebb  az biztos.

 

Én például Node.JS fejlesztéshez szinte kizárólag ezt használom .

Lassan elérhetővé válik az AL nyelvi kiegészítő a Code-hoz . Íme nálam már fut :

2016-12-27-23_09_19

 

De nem csak a fejlesztői környezet frissül , hanem az ún . Extension vagy kiegészítő modell is átlépett a 2.0 változatra. Ez kell a Dynamics 365-hez.

Akit érdekel egy ilyen extension felépítése az itt talál egy rövid példát :

https://github.com/Microsoft/AL

 

Az extension-ökkel bővebben is kell foglalkozzak , szóval még ne adjátok fel.

Szintén izgalmas újdonság amit végre kézhez kaptam , hogy végre a felhasználó úgy tud képernyőket “fejleszteni” a Dynamics NAV (Navision) rendszerben,  mint a Dynamics CRM-ben. Böngészőből (nem kell hozzá fejlesztői keretrendszer sem fejlesztői licensz) lehet mezőket létrehozni és hozzáadni a képernyőkre . Ahogy tetszik . Mintha egy “CRM” rendszerben lennénk 🙂 vagyis mintha utolértük volna a többi modern rendszert !

 

2016-12-27-23_22_49-13-95-239-26-tavoli-asztali-kapcsolat Ez látszik most kicsiben itt balra !

Ez is erősíti azt a tervet , hogy az elsődleges kliens, a Web Client lesz , marad a windowsos is csak nem fog annyit fejlődni.

****** Ezek egyelőre preview funkciók , még nincsnenek benne a Dynamics NAV 2017-ben és persze még nincs lokalizálva sem.  *****

 

 

0

Brick View – tégla nézet (kártya nézet) Dynamics NAV 2017

********* Figyelmeztetés ,  az alábbi tartalom a még nem lokalizált Dynamics NAV 2017 (Navision 2017)-ről szól , így minden pl. a fordítások is mások lehetnek a végleges lokalizált termékben*************

 

Mint korábban írtam , itt van az új Dynamics Nav 2017 (Navision 2017) . A képekez a Dynamics NAV 2017 W1-es (Navision 2017) változatát használtam.

Itt az ideje kicsit végignézni milyen funkciók vannak benne és azokat hogyan tudjuk használni.

Az első ilyen téma az új ún. Brick View vagyis tégla nézet (esetleg kártya nézet ??) .

A téglanézet (ek) tulajdonképpen más elrendezései az adatoknak és végre kicsit feldobják a klasszikus Navision képernyőt kártyákkal vagy és akár képekkel is.

brickview1 brickview2

Ehhez a funkcióhoz a srácok teljes támogatást adtak PNG , JPG képekhez is illetve ezeket a képeket futásidőben kicsinyítik le kicsi böngésző optimalizált nézetre .

A cikk karton is sokkal szebb lett :

brick_view_single_item

 

Akit érdekel hogyan kell ezt konfigurálni és akar néhány percet spórolni , az olvassa a következőket .

  1. A forrás táblában létre kell hozni egy “field group” opciót amiben felsoroljuk milyen mezők jelenjenek meg a “brick view”-ban Brick néven
  2. Fontos – a megjelenítendő lapon legyen látható az a mező amit a brickben (kártyán) látni akarunk. Ha ezt elfelejtjük akkor hiába van a field groupban beállítva … nem fog semmi látszani.

2016-11-20-22_36_08-demo-database-nav-10-0-microsoft-dynamics-nav-development-environment

 

0

Itt van a Dynamics NAV 2017 (Navision 2017)

Megérkezett az új NAV verzió.

Egyelőre a magyar lokalizáció még nincs meg már hivatalosan elérhető a partnersource és customersource webhelyekről.

100416_1217_dynamicsnav1

Mik a főbb újdonságok :

  • Jobb felhő integráció  – Főleg az Office 365 integrációra gondolok de majd még lesz szó később az Azure Machine Learning integrációról is amellyel előrejelzéseket tud majd adni a NAV pl. milyen értékesítési forgalomra számíthatunk
  • Ezeken a modulokban van szignifikáns tovább fejlesztés:
    • Gyártás
    • Projekt(Jobs) modul
    • Bank integráció (PayPal)
    • Cikktörzs (Attributumok !!!)
    • Cash Flow

100416_1217_dynamicsnav15-1

  • PowerBI integráció – Most már a csapból is ez folyik , szeretjük is és az ügyfelek is. Be lehet hozni a Dynamics NAV rendszerbe a PowerBI KPI-okat . Hatalmas élmény lesz a korábbi vizuális grafikonok után !
  • Jobb Dynamics CRM integráció – Online NAV és CRM integráció
0

Dynamics NAV 2016 (magyar lokalizáció)

Kedves Mindenki ,

 

A tegnapi naptól elérhető a Dynamics NAV (Navision) 2016-os változata . Igaz még a minősítés nem teljesen fejeződött be és várhatóak még kisebb javítások ,de már letölthető .

Az új lokalizációban elvileg visszakerült a házipénztár funkció is  és több hasznos újdonságot is remélünk.

A jövő héten még érkezik több információ !